Szülés utáni vérzés: rém kínos, de attól még tök természetes

Szülés utáni vérzés: erre kíváncsi a jóképűnek mondható doki, nem másra. Arra kér, hadd nézze meg a betétemet. A véres, lucskos, ragacsos és büdös nagyibetétemet. Még egyetlen pasi se akarta látni a betétemet. Jó ég, ez aztán totál perverz.

Inkább hallgatnád a szöveget? Adj rá hangot

Testileg-lelkileg szétcsúszva pihegek a kórházi ágyon, a nemrég világra jött bébim a babaszervizben dekkol megfigyelésen. Amikor is feltűnik az ajtóban a jóképűnek mondható doki, hogy lecsekkolja, jól vagyok-e. Arra gondolok, vajon észreveszi-e, hogy voltaképpen csiszolatlan kis gyémánt vagyok. Egy rút kiskacsa, egy hálóinges zombi a kispadon, aki amúgy valójában a helyre nők csapatában játszik.

Ideér hozzám, rám néz

De nem lát valójában, hiszen két másik csapat tagjai vagyunk. Ő a tiszta, erős és szép csapat kapitánya. Ezek mind bejönnek hozzám szülés után. Hozzám, a meggyötört, felkelni képtelen, alul szivárgó roncshoz. Akinek ráadásul nem túl szexi alvadt véres kanül kandikál ki a karjából. És megkér valamire. Arra, hadd adjon nevet a babának? Vagy, hogy adjak neki válási szaktanácsot? Netán arra, hogyan legyen jobb vezető? Jaj, dehogyis.

Arra kér, mutassam meg a betétemet

A véres, trutymós, ragadós, büdös nagyibetétemet. Amit úgy cserélgetek a vécén, hogy lehetőleg még én se lássam. De lássuk csak mi is ez az undi cucc valójában a betétbe gyűlve?

Nyugi, bár béna dolog, de azért normális

A szülés után a méh visszaáll az eredeti méretére, miközben a méhlepény helyén mindenféle vérzések, vérrögök, sebváladékok, szövetdarabok alakulnak.

Jó, jó, szépen alakul, de azért rohadt sokat kell szívnod a rendrakással. Ahány melóssal dolgoztunk eddig valaha, az mind megegyezik abban, hogy hátra hagyják a cuccaikat. Zsákokban félig használt alapozók, kiegyenlítők, kinyomópisztolyba kötött szilók, bontott zacsis fugák. (Penge vagyok építési cuccokból, mióta én bevételezek a családi Mapei Szakkereskedésünkben.)

Persze, erre mindig az a válasz, hogy tegyem el a cuccokat, jó lesz még javításra. Mondjuk akkor, ha éppen nem kötött bele három ecset a kőkeményre száradt festékesvödörbe (a festék háromnegyedébe, persze).

Szóval az anyagok otthagyása még hagyján. De valaki nyissa már fel a szemem egyszer, hogy a szerszámaik nem hiányoznak vajon? Létrák, vödrök, kőműveskanalak, csiszoló- és fúrógépek, stekklámpák nem kis értékben.

Így amikor próbálom civilizáltformára hozni a helyiséget, érted, az azért olyan rém hossz idő, mert nemcsak azt kell eldönteni, hogy ezt az anyagot vajon tudom-e majd még használni, egyáltalán szükség lesz-e rá valaha. Hanem azt is, hogy ezek a csiszolókorongok melyik géphez tartoznak és az a gép vajon melyik szakié lehet.

Ez életem egyik nagy rejtélye, amikor álmatlanul forgolódom éjszakánként. Hogy vajon…

  • ilyen sok pénzük van, hogy minden projekthez újra beruháznak vajon,
  • vagy 3 rend ilyen eszköztáruk van,
  • vagy egy felújítás után hónapokig nem dolgoznak, amíg elő nem kerülnek a felszerelések,
  • vagy esetleg kölcsönadják egymásnak.

Na, de kicsit elkanyarodtunk a szülés utáni vérzés remek témájától. Szóval ezzel az építési hasonlattal oda akartam kilukadni, hogy helyre fog állni odabenn minden, csak adj neki időt. Addig pedig a helyreállítási hulladékoknak ki kell ürülniük valahol.

És amikor nem normális

A lochinának becézett trutymó a kórházban még ijesztően vörös, mert nagyrésze vér. Ráadásul ilyenkor még darabos is a fentebb részletezett levált cuccok miatt. Hogy az iszonyat szagáról ne is beszéljünk. Aztán felhígul és enyhén véres, lazább folyadék lesz. Hetekkel később, mielőtt végleg levonulna, egészen átlátszóvá válhat. Ilyenkor már a szaga sem olyan brutál.

Összességében tehát a legmegnyugtatóbb dolgok a következők
És mikor kérj szakértőtől tanácsot mindenképpen

Szülés utáni vérzés: fogadd el, hogy van és majd elmúlik

Szóval barátnőm. Összefoglalásképp lássuk csak, mire jutottunk.

  • Próbálhatsz gigaméretű tamponokat keresztbe állítani a puncidban.
  • Vehetsz egy csomó nagyibetétet.
  • Próbálhatsz lassan felállni.
  • Imádkozhatsz.
  • Tornáztathatod a puncid.
  • Mosakodhatsz gyakran.
  • Megpróbálhatod visszatartani.

Azonban a szomorú valóság az, hogy bármit is teszel, ez a trutyi egy ideig még szivárogni fog belőled melegen, lucskosan és vérszagúan. Aztán meg majd abbahagyja.

A gyermekágyas időszak végére azért már számíthatsz rá, hogy elapad. Ha azonban nem áll el és addig nem jutottál el dokihoz, akkor a hathetes kontrollon feltétlenül hozd szóba.

Lehet, hogy pszichológusként többet vártál tőlem, de nem tudok jobbat mondani, minthogy…

Fogadd el a szart, ami van és várd ki a végét

De tudod, a dolgok elfogadása éppen olyan fontos, mint a dolgok megváltoztatása. Nem bírom eleget idézni az Anonim Alkoholisták imáját, ami a kurzuson is elhangzik persze, Kukkants bele az ingyenes betekintőbe itt. Katt ide >>

Uram, adj türelmet, Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, Amit lehet, és adj bölcsességet, Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.

Nézd, a lochia mennyiségén, tartalmán és úgy egyáltalán a tényén nem tudsz változtatni. Tehát ez most az elfogadós rész lesz, nem a bátorságos, oké?

Amint elfogadtad, hogy van ez a kellemetlenség, ami majd elmúlik, ráadásul másoknak is van, sokkal könnyebb lesz, hidd el.

Hol szeretnéd megosztani? 👇

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: skype
Skype
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: print
Print
Dr. Ruzsa Dóra vagyok, az Anyakurzus alapítója. Örülök, hogy olvasol tőlem, remélem, tetszik. 4 gyerekes pszichológusként szórakoztató, bátorító, fejlesztő munkafüzeteket és videókat készítek kisgyerekes nőknek azért, hogy derűsebbek és kiegyensúlyozottabbak lehessenek.